4.hét avagy jeah ez tényleg tetszik is

Képre vagy ide kattintva eléred a 100 szavast amit emlegetek

Ezt nagyon élveztem írni azt hittem nem fogom, de aztán valami film aminek amúgy egyáltalán semmi köze sem volt az adott témához mutatott egy jelenetett egy férfiról és egy nőről akik sétáltak egyet, és beindult az agyam.
Az eheti feladatot eredetileg 2012. augusztus 27-án kellett megírni, leírás az unalomról, anélkül, hogy az unalom vagy unatkozik szó benne lett volna. Az enyém ilyenre sikeredett:

Napsütötte park, halastó és hattyúk. Egyik padon ülünk.

– Hogy én ezt, hogy utálom – szólalok meg Szisze fejével a vállamon. Rám mosolyog és szelíden bólint. Tudja.

Lejjebb csúszok a padon, hogy a horizontot bámuljam a fák felett. Nincsen mit tenni most itt fogunk üldögélni akár egy órán keresztül. Telefonomat nyomkodhatnám, de csak még jobban idegesítene semmit tevésünk és még a percek múlását is látnám a kijelzőn. Meg persze Szisze is kevésbé élvezné úgy a pillanatait lassú jelenünknek.

Lassan kattog az agyam, leragad minden apróságon, még a semmi dobozba is belezuhanok, pedig az nem hasznos. Lefoglalja az agyam a semmit tevés borzalma.

Az eredeti 100 szavas játék eredményét itt találod, ha érdekel.

Képzeljétek aki az ötletet adta az egész írás gyakorláshoz, kedvet kapott miattam a 100 szavasokhoz, nagyon jól ír, így érdemes átnézni hozzá ha szeretnél másik verziót is látni ezekre a feladatokra amikkel gyakorlok egy ember tollából végig vezetve: Wendy első száz szavasát a sorban itt találod.