5.hét avagy ...

Képre vagy ide kattintva eléred a 100 szavast amit emlegetek

Az eheti feladatot eredetileg 2012. szeptember 10-én kellett megírni, a feladat abból állt, hogy a "Fellált és kiment" mondatott kellett pontosan 100 szavasra bővíteni, egyetlen egy mondat lehetett az egész csak, és rendkívül erős életérzést vártak el töle. Az enyém ilyenre sikeredett:

Felállt és szaggatott bugyogóját próbálta felrángatni magára, amit méltósága utolsó darabjának tekinthetett, hisz sosem volt hajlandó bármilyen szakadt ruháját a kukámba dobni, vagy elfogadni cserébe az asszony egyik használatlanát, mintha azt akarná közölni, hogy minél kevesebb köze legyen hozzám, ha már büszkesége, komplexusai nem engedik, hogy kitudodjon mit teszek én vele, ha a munkája arra kényszeríti, hogy konzultáljon velem; mindig több időt kér a drága, a főnökeitől, mióta rendesen leüvöltötték a fejét az első alkalommal mikor kisírt szemmel fordult hozzájuk miattam; olyan gyönyörű volt aznap és ellenállhatatlan, ahogy azóta mindig mikor alattam vergődik, a gondolatra is felizgultam, de már kiment.

Az eredeti 100 szavas játék eredményét itt találod, ha érdekel.

Képzeljétek aki az ötletet adta az egész írás gyakorláshoz, kedvet kapott miattam a 100 szavasokhoz, nagyon jól ír, így érdemes átnézni hozzá ha szeretnél másik verziót is látni ezekre a feladatokra amikkel gyakorlok egy ember tollából végig vezetve: Wendy második százszavasa amit én nem irtam meg vers tudás hiányában.

4.hét avagy jeah ez tényleg tetszik is

Képre vagy ide kattintva eléred a 100 szavast amit emlegetek

Ezt nagyon élveztem írni azt hittem nem fogom, de aztán valami film aminek amúgy egyáltalán semmi köze sem volt az adott témához mutatott egy jelenetett egy férfiról és egy nőről akik sétáltak egyet, és beindult az agyam.
Az eheti feladatot eredetileg 2012. augusztus 27-án kellett megírni, leírás az unalomról, anélkül, hogy az unalom vagy unatkozik szó benne lett volna. Az enyém ilyenre sikeredett:

Napsütötte park, halastó és hattyúk. Egyik padon ülünk.

– Hogy én ezt, hogy utálom – szólalok meg Szisze fejével a vállamon. Rám mosolyog és szelíden bólint. Tudja.

Lejjebb csúszok a padon, hogy a horizontot bámuljam a fák felett. Nincsen mit tenni most itt fogunk üldögélni akár egy órán keresztül. Telefonomat nyomkodhatnám, de csak még jobban idegesítene semmit tevésünk és még a percek múlását is látnám a kijelzőn. Meg persze Szisze is kevésbé élvezné úgy a pillanatait lassú jelenünknek.

Lassan kattog az agyam, leragad minden apróságon, még a semmi dobozba is belezuhanok, pedig az nem hasznos. Lefoglalja az agyam a semmit tevés borzalma.

Az eredeti 100 szavas játék eredményét itt találod, ha érdekel.

Képzeljétek aki az ötletet adta az egész írás gyakorláshoz, kedvet kapott miattam a 100 szavasokhoz, nagyon jól ír, így érdemes átnézni hozzá ha szeretnél másik verziót is látni ezekre a feladatokra amikkel gyakorlok egy ember tollából végig vezetve: Wendy első száz szavasát a sorban itt találod.

3.hét avagy elcsúsztam, de elolvastam egy könyvet

Képre vagy ide kattintva eléred a 100 szavast amit emlegetek

Ezen a héten belebuzultam egy könyvbe. Régen volt ilyen, sajnos egyre kevesebb könyv köt le annyira, hogy végig olvassam, vagy csak ha olvasom és lekéne rakni valamiért (alvás, evés, óra) nem tudom hol hagyjam abba. Nagyon jó érzés volt és el is csúsztam miatta pár napot, de megírtam. Banksy egyáltalán nem hivatalos önéletrajza volt az emlegetett könyv, ami amúgy inspirált is.
Az eheti feladatot eredetileg 2012. augusztus 13-án kellett egy ember külsejéről írni E/3-ban, nos az enyém ilyen lett (vélemények jöhetnek bár ez inkább nekem jelent valamit):

Egyetlen kép a street art meghatározó, de azóta is sikeresen ismeretlen művészéről:

Bőzsebes nadrág, festékes pöttyös bakancs és fekete kapucnis felső. Ennyi látszik az alakból elsőre. Jobban megnézve észre vehető a lámpa fényében az orra, a kis fehér sziget a kapucni homályán úszik. Keze festékes kannán a mozdulat közepén, dinamikus folytatás várható, a fekete festékkel maszatos hosszú ujjaktól. Lába stabilan tartja a bőruházat által rejtve maradt testét. Stenciljét másik kezével a falon tartja.
Az arca láthatatlan, felismerhetnénk és láthatnánk, ha a fényfelé fordulna. Amit eddig se ezen a képen, se máshol nem tett meg.

Az eredeti 100 szavas játék eredményét itt találod, ha érdekel.

2. hét avagy világvége és Klári unokái

Képre vagy ide kattintva eléred a 100 szavast amit emlegetek

Örömmel jelentem /főleg magamnak/, hogy még tartom a heti egyet, kész vagyok a 2012. június 29-én kiadott feladattal. Egy sci-fi vagy fantasy világvégéről kellett szólnia, nos az enyém ilyen lett (bármilyen véleményt szivesen fogadok):

– Hallottam Kláritól, hogy az unokái kibérelik az egyik Budai kastélyt holnapra. Ha engem kérdezel, most is csak valami varázshasználó terjesztgeti a rémhíreket, mert unatkozik, de én nem most jöttem le a falvédőről. Fiatallánykoromban bezzeg nem voltak ilyen évenkénti világvégék, akkor még háborúzhattak – Klári szomszédja megrázta a fejét, beszélt tovább nem aggódott a rémvilágvége híre miatt.

A város Budai felén az unokái a világvége buli utolsó simításain dolgoztak. Sára intézte a zenét, mivel egy varázshasználó sem vállalt aznapra semmit, így hibrid technika bérlése miatt telefonálgatott, nem aggódott.

Hangvesztésig üvöltöttek másnap, míg véget nem ért a világ. A varázshasználók megunták a világot.

Az eredeti 100 szavas játék eredményét itt találod, ha érdekel.

1. hét

Képre vagy ide kattintva eléred a 100 szavast amit emlegetek

Az első és eheti 100 szavas még 2012. februárjából származik, a feladat az volt, hogy egy élőlény átváltozását írják le a versenyzők, nos én arra írtam ezt (bármilyen véleményt szivesen fogadok):

A kocsinak dőlve vártam, hogy Péter végezzen a locsolhatnékjával.

Meleg nap volt. Tudtam, a szürke autóban légkondi nélkül rosszabb. Egy sárga napraforgómező mellett, úgy éreztem nagyon szexin dőlök neki a kocsinak, hajamat fújta a kocsik menetszele. Általában az arcomba. Alkarjaimmal simultam a kocsi motorháztetőjéhez. Büszkeségem nem hagyott más kevésbé kihívó pózt számomra.

Az eget figyeltem, hogy idealizált legyen az egész. Két perc után már untam és a vállaim is kezdtek beállni. A napraforgók felé néztem amerre ment, Peti meztelen fenekét tartotta felém, ami nőietlen káromkodásomra elfordult tőlem és nevetett.

– A retkes… – szertefoszlott a tökéletesség, elrontotta az egészet, visszaváltoztam, tökéletlenül káromkodtam.

Az eredeti 100 szavas játék eredményét itt találod, ha érdekel.

Kihívás számomra

Képre vagy ide kattintva eléred a 100 szavast amit emlegetek

Előző héten /2019.okt.02./ írtam egy 100 szavas pályázatra az Aranymosás irodalmi magazin kiírására. Egy érzékszervi hiányossággal rendelkező ember karaktert és egy víziszörnyet kellett romantikus jelenetbe írni. Finoman szólva elrontottam, a némaság nem érzékszervi hiányosság és néma karaktert hoztam.

Mióta egyetemre járok /ez a második évem/ rettenetesen keveset írok és ez nagyon zavart próbáltam a novella pályázatukra is írni, de rájöttem, hogy nem megy a young adult műfaj, jobban érdekelt a szerelmi szálban a karakterem furcsa világlátása mint a srác, aki neki annyira de annyira tetszett. Úgy éreztem nem megy ez nekem és összezuhantam. Eltelt egy hónap, elfelejtettem a kudarc élményt és megpróbálkoztam ezzel az apró egyszerűnek tűnő pályázattal, írtam rá vagy négy verziót. Az utolsó tetszett a legjobban így pár barátom segítségével /köszönöm nekik itt is/ kicsit átírtam, hogy érzelmesebb cukibb legyen a víziszörny és az ember szerelmi jelenete.

Mint említettem már, nem nyertem, sőt közel sem, olvastam a többit és hát felszinre tört a kissebbségi komplexusom. Megint padlón voltam, hogy nem írok elég jól, és mindenből kicsit jó vagyok, de semmiből sem eléggé. Aztán kaptam a pofont, hogy persze hisz egy és fél éve nem írok semmit, vagyis egy novella félévenként megvolt, de nem a hosszú sztori mesélős fajta, hanem a hangulat felfestő alig több mint egy oldalas /például mikor egy számra írtam/. Vagyis nem gyakorlok, vagy fejlődők, hanem csak tengek-lengek és várom, hogy a számba repüljön s sültgalamb, ahelyett, hogy fejleszteném magam, gyakorolnék, ezáltal fejlődni kezdenék.

Azaz most az egyik barátnőm tanácsára elkezdtem az elejéről megírni az összes száz szavas "kihívást", heti egyet ha bírom, felélesztve a blogom, amit még bohó tiniként írtam nyolcadikban /soook éve/. Szeretnék vissza jelzéseket kapni ezért is írom ide.

Update: azóta az a barátnőm is elkezdte ezt a gyakorlást írnia  saját blogján, csak ajánlani tudom:
Wendy első száz szavasát a sorban itt találod.

Ez az első amit előző héten írtam a 100 szavasra/ha végig jutok rajta szerintem írok rá egy újat, de itt hagyom az elsőt addig is/:

– Ne – buborékozta a tekeredő vízi lény. – Menj innen, jönnek. Menj el gyorsan, a fajtám öli az embert, nem szereti – pánikjában is óvón homlokon puszilta az emberlányt, megsimította a kezeit két csuszamlós karjával, harmadikkal a haját söpörte arrébb. Torkát idegesség és aggodalom marta szülőszörnyei közeledtével.

A lány bátoritó csókot adni jött, levegője amint elhagyta a száját buborékok hangján szólalt meg. Ez volt ő és szerelme közös nyelve, csak a víz alatt szólt.

A néma lány csókot lehelt a kedvese szájára és szorosan magához ölelte. A csápok körbe fonták pár másodpercig, majd felfelé lökték, buborékjai a felszínig kisérték.

Az eredeti 100 szavas játék eredményét itt találod, ha érdekel.